31 évesek vagyunk és másfél éve szeretnénk babát. Úgy döntöttünk, hogy nem vonunk be senkit ebbe a teherbe, hanem ketten próbálunk küzdeni. Nekem jól esik olvasni mások történetét, és szerintem más is lehet így, ezért indítottam ezt a blogot. 2 nap múlva 31 éves leszek, ami nagyon nem esik jól most. 

Másfél éve döntöttük el, hogy szeretnénk egy kisbabát. Jó pár hónapba tellett, amíg megtanultam a ciklusom, sajnálatos, hogy anyám nem mondott erről semmit. Évekig fogamzásgátlót szedtem. 

Kb 6-7 hónap után kezdett kapisgálni bennem, hogy valami nem oké. Naptári pontos ciklusaim vannak, ovulációkkal. Voltunk vérvételen, nekem nagyjából minden oké, TSH kicsit magas. Nőgyógyásznak megmutattam a leletet, az AMH-t ki is emele, hogy jó érték (6,15 ng/ml). Megnyugodtam, tök jó minden. A 11. hónapban eljutottunk oda sok hullámvölgy után, hogy meddőségi központ. Telefonálás után 3 hónapra kaptunk időpontot. Oda már sok vérvétellel érkeztünk. A doktornő kérdezte, hogy tudok róla, hogy PCOS-em van? Sokkolódtam. Az AMH kifejezetten nagyon magas. Végül IR-em nincs szerencsére, de cisztás a petefészkem. Tomboltam magamban, hogy egy db nőgyógyász sem mondta, pedig voltam jó párnál... 

Életmódot váltottam, semmi cukor, liszt csak tk. Sokkal szebb lett a bőröm is, fogytam is. 

A záró konzira vinni kellett plusz leleteket, közben férjem alacsony tesztoszteronjára (és emiatt merevedési problémáira) kapott gyógyszereket (Tadalafil, Clostilbegyt). Zárón kiderült, hogy a fiúk lassúak, nem is nagyon jó alakúak, illetve ami a legfontosabb, a DNS fragmentáció nagyon magas (39%) így csak lombik jöhet szóba. 

Én nagyon örültem neki. Az inszeminációba nem annyira hiszek. 

Záró utáni ciklusban kezdtük is a stimulációt. Nem volt túl szerencsés mert én hulla betegen csináltam végig, a férjemnek meg előtte hetekig fájt a foga. 

15 petesejtet szívtak le, 10-et meg is lehetett termékenyíteni. Jól álltak a számok, a 3. napon mondta a biológus, hogy lefagyasztottak egybe kettő bogyót. Kicsit furcsálltam, kérdeztem, hogy ennyi embrió esetén ez megszokott, azt mondta igen persze. 4. nap hívott, hogy a maradék 8 lelassult, és 5. napon még szól, hogy mennyit tudott fagyasztani. 5. napon írt, egy sem volt fagyasztható. Itt teljesen összetörtünk. Ez volt másfél hónapja, de még mindig kihat rám. Kerestem az okokat, a férjemet elparancsoltam fogorvoshoz, ahol amúgy ki is derült neki jó pár gyulladásgóc, genetikai vérvételre mentünk, és olvastam ezerrel a neten, hogy mi miatt lehet ez a gyalázatos arány. Ja ez az eredmény ICSIvel és chippel lett.

Pár napja olvastam, hogy egy lány szintén PCO-val Bemfola szurikat kapott, sokat szívtak le, nálunk is DNS fragmentáció játszik és tökre hasonlóan járt mint én. Valószínű a mennyiség a minőség rovására ment. 

Most ott van az a kettő bogyó egybe, arról azt állítja a biológus, hogy a legszebbek.. Nehezen bízok már. Augusztus közepén megyek valószínű FET-re. Sajnos egyelőre azt érzem, hogy azért ültetik be őket, hogy aztán bennem álljanak le a fejlődésben...