A nyaralás után férjem megy DNS fragmentáció és spermiogram kontrollra. Ezt nekünk senki nem mondta, mi magunk döntöttünk így. Ugye a fogait megcsináltatta, nem szedi már a Clostilbegyt sem vitaminokat. Így nagyon kiváncsi leszek milyen lesz. Ha rossz is lesz, lehet még 1 hónap múlva megismételjük. Lehet, hogy akkor is, ha sikerül a baba valahogy. 

Én már az első sikertelen beültetés után tervezek elmenni infertilitás panelre. Tudom, sokan csak az x-edik sikertelen után mennek el, de nekem így logikus, hogy most kiderül ha baj van, van még idő kezelni és nem használok el csomó ingyenes lombikot. 

Nyilván feltűnő, hogy a rossz esetekre készülök. De talán logikusabb mintha egész nap azon ábrándoznék, hogy milyen lesz ha sikerül. Néha ezt is megengedem magamnak, de keveset. Szigorú vagyok magamhoz eléggé sajnos. 

Már sokat agyaltam azon, hogy mi lehet ezeknek a problémáinknak a lelki oka. A nők PCOS-e visszavezethető a rossz családi háttérre. Nekem apukám papíron van, gyakorlatban konrétan semmit nem beszélünk. Sőt nagyon sokáig engem hülyének, fogyatékosnak, balf.sznak nézett, néha nevezett. Ezek mind kihatással vannak. A lány gyereknek az apuka nagyon fontos. Ugye kisebb hugomnak endometriózisa van. Ahogy születtünk meg, apa úgy szarja le egyre jobban a fejünket. Ő úgy élt, hogy soha nem mutat ki semmilyen érzését. Semmi, nulla. Szönyű..

A férjem DNS fragmantációs illetve spermiogram baja is visszavezethető. Az ő szülei se piskóta.... Az apja teljes hülyének nézi, ki se nézi a férjemből, hogy egyedül tud létezni. A kapcsolatunk elején abszolút életképtelen volt... Az anyja meg ugye anyuci kicsi fiát akart a gyerekéből, csak aztán jöttem én.. Már úgy ahogy jóba vagyunk, mert közel laknak sajnos. De a férjem ebbe nőtt fel, hogy megmondták neki, hogy kell egy szalvétát meghajtogatni is kb. Az apja 1 mp alatt fel tudja vinni az egekbe a vérnyomásom annyira felb.sz ezekkel a beszólásaival.